2 hozzászólás ehhez “tajcsis bácsi kicsibe’”

  • nandi írta:

    “Ha kijelented magadról, hogy te vagy az életed teremtője, az élet hozzárendelődik ehhez a választáshoz…

    …Amikor azt mondod, alkimista vagy, varázsló vagy, akkor az élet valódivá válik és a külső illuzórikus források, amikből táplálkoztál, megszűnnek. Munka, társ, biztonság.

    Azért, mert a kijelentésed, hogy varázsló vagy, azt jelenti, hogy a forrás te vagy.
    A belső forrásból élsz ezentúl.
    Ehhez alakul az életed, kiüresedik, hogy betölthesd.

    Csak most már tudatosan. Úgy, hogy ne tudd azt mondani még véletlenül sem, hogy ez véletlen volt, szerencsés voltam, jó helyen voltam jó időben.

    Ezek hülyeségek. Nem léteznek. A szerencse, véletlen olyan fogalmak, amik hipnózisban tartják az elméd, azaz téged. Ezek miatt alszol.

    Gondolj bele, hogy tényleg el tudod-e hinni, hogy szerencse nem létezik, sem véletlen?
    Most már tudatosan töltheted be az életed.
    Mert azt mondtad, varázsló vagy.
    Eltűnt minden az életedből, maga a minta is, ami szerint éltél, hiszen nem működik már, erőltetni kell. Egyszer pedig végleg megáll.
    Ha tudod és megéled ezt a tudást, miszerint a hiány egy lehetőség számodra, akkor egy másik pályára terelted az életed.
    Lehetőség arra, hogy újra gondold magad.

    Nem azért vagy szegény, mert a külső környezet azzá tett. Ha varázsló vagy tudod, hogy te teszed magad szegénnyé azáltal, hogy annak gondolod magad. Ekkor pedig tényleg megérinthet az a felismerés, hogy végül is miért gondolom én ezeket magamról.

    És ekkor jutsz el a fénypontra, hogy rájöhetsz arra, a te egyetlen vágyad és szenvedélyed az a változás képessége.

    A szabad változás, szabad önmeghatározás képessége, a látszat valóságtól függetlenül.
    Ezt tették a mesterek, amikor a vízen jártak, az oroszlánok között, a tüzes kemencében.
    Ez az anyag feletti hatalom kezdete.
    Ez az igazi varázsló lét kezdete…”

Hózzászólás írása

Be kell jelentkezned a hozzászólás írásához.