4 hozzászólás ehhez “kételkedés-1”

  • nandi írta:

    Prof. Dr. Freund Tamás agykutató beszél a lélekről, az agyról, az ateizmusról és az evolúcióról.
    „…Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. … Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára. …az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. … A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. …” http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/vilaghiru-magyar-agykutato-meglepo-vallomasa-istenrol/ „A hitetlenség nem bűn, hanem büntetés”

  • nandi írta:

    Julien Benda: Az emberiség cselekedni ugyan a rosszat cselekedte,
    de méltányolni a jót méltányolta.
    Aztán bekövetkezett az írástudók árulása, és attól fogva az emberiség
    már nemcsak cselekedte, de méltányolta is a rosszat.

  • nandi írta:

    Dicsőség Istennek, aki még egy tű hegyében is fölfedi magát annak, akinek akarja, és aki még a mennyekben és a földön is elrejti magát az elől, aki elől akarja, úgyhogy az egyik megvallja, hogy Ő nincsen, míg a másik megvallja, hogy Rajta kívül nincsen más. Huszajn ibn Manszúr al-Halládzs http://www.bujiferenc.hu/

  • nandi írta:

    A hit ugyanis egzisztenciális. Vagyis nem ötlet, még kevésbé ideológia, hanem sors és annak vállalása: a hitben a teljességet vesszük magunkra – összes kockázatával együtt. Mert aki élt már, az tudja, hogy napjaink teli vannak megingással, botlással, vétekkel és csalódással. Hitünk tehát aranygolyó helyett csupa sebhely… És a sebek különböztetik meg a valódi hitet a hamistól: az álhívő ismertetőjegye, hogy a sebeket nem belül viseli, hanem kívül – okozza…
    Dosztojevszkij írja naplójában: „A gazemberek azzal bosszantanak, hogy Istenben való hitem kulturálatlan és retrográd. Ezek a fajankók el sem tudják képzelni Isten tagadásának akkora erejét, amilyen az Inkvizítorban és az előző fejezetben van, és amire válasz az egész regény. (…) Az ő ostobaságuk el sem tudja képzelni a tagadás akkora erejét, amin én átmentem. (…) A kétségek hatalmas kohójában edződött az én hozsannám!”
    (65. Beavatás)

Hózzászólás írása

Be kell jelentkezned a hozzászólás írásához.